A hőkamera jelenleg az egyik leghatékonyabb megfigyelési-felderítési eszköz éjszaka. Mivel egy teljesen új technológiáról van szó úgy érezzük érdemes néhány szóban egy kis összefoglalót adni arról, mi is ez a “hőkamera” mit érdemes róla tudnod, talán így a választás is könnyebb lesz. Órákig tudnánk mesélni arról, hogy mit tud a hőkamera, viszont ebben az írásban inkább azokra a lényegi különbségekre világítunk rá, melyeket mindenképpen érdemes figyelembe venned vásárlás előtt.
A hőkamera az egy éjjellátó készülék?
Igen is meg nem is…. Annyiban igen, hogy a hőkamerák alkalmasak arra, hogy éjszaka is megfigyelhess velük állatokat, embereket, de lényeges különbség is van egy éjjellátó és egy hőkamera között. Nevezetesen a képalkotás módja: az éjjellátó készülékek, a meglévő környezeti fény és az éjjellátó fényvetője által a tárgyról visszaverődő fényt erősítik fel és teszik láthatóvá, míg a hőkamerák, a terepen mozgó célpont hősugárzását jelenítik meg. Tehát semmilyen megvilágító fényt nem igényelnek. Ugyanazt láthatod velük, úgy éjjel, mint nappal. Ebből következően van egy rendkívüli előnye a hőkamerának az éjjellátóval szemben, a megfigyelt tárgy éjjellátóval nézve ugyanis gyakran nehezen megkülönböztethető a háttértől, “beleolvad” a háttérbe. Ennek oka az, hogy a fényvisszaverődés ugyan olyan mértékű a háttér és a tárgy között, nem keletkezik éles körvonal, ezért nehezen kivehető a célpont körvonala. A hőkamera esetében viszont mindig határozottan jelenik meg a tárgy képe, pl. mezei nyúl, fogoly, vaddisznó stb. körvonala, alakja hiszen az hőt sugároz, míg a környezet “hideg”.
Ez után a kis bevezető után térjünk is rá az igazán fontos dolgokra nézzük meg:
Milyen különbségek vannak a hőkamerák között?
Az már nyilvánvaló, hogy minden hőkamera ugyan azon az elven működik, van azonban néhány “apróság” ami az egyik hőkamerát sokkal használhatóbbá és hatékonyabbá teszi a terepen.Ezekre az apróságokra érdemes odafigyelned amikor hőkamerát választasz! Ezek az apróságok a következők:
- Képfrissítés
- Élességállítás
- Felbontás
A képfrissítés
Ez az adat azt mutatja meg Neked, hogy a hőkamera hány képet jelenít meg másodpercenként a kijelzőn. Ezt az adatot Herz-ben (Hz) fogod megtalálni a készülék paraméterei között a következő képpen 9Hz, 25Hz, 30Hz stb. Legyen ez az adat legalább 25Hz. Az emberi agynak ugyanis legalább 25 kép/mp kell ahhoz, hogy folyamatos mozgó képet lásson. Ha kisebb pl. 9Hz, akkor a kép akadozik, dadog. Lehet, hogy ez nem probléma egy objektum őrzésénél, de más felhasználásnál pl. egy vadásznak nagyon fontos lehet, hiszen az állat mozgásából következtetni lehet a fajra.
Élességállítás
Ennek fontosságát nem szokták hangoztatni – különösen azok a gyártók nem akinek készülékei fix objektívvel rendelkeznek – pedig nagyon fontos kritérium. Az élességállítás jelentősen növeli a felismerési távolságot. Ezen múlik az, hogy felismersz-e a hőkamerával egy nyulat 200 méterről, vagy csak egy fényes hőfoltot látsz. Egy fix objektíves hőkamerával adott esetben egy 300 méterre levő gímszarvas is csak egy homályos foltként jelenik meg, míg az élességállítással az állat körvonala akár 600 méterről is lehetővé teszi az állat felismerését, beazonosítását. Természetesen megfelelő nagyítás megléte esetén, tehát a nagyítás és az élességállítás fontos kiegészítői egymásnak.
A felbontás
Talán ennek a fontosságát kell a legkevésbé magyarázni. Erre is igaz a mondás: mindegy, hogy mekkora, csak ne legyen kicsi… Egy kis felbontású (160x120pixel) felbontással még inkább csak hőfoltokat láthatsz, nagyon pixeles a képe. Cserkeléshez, vagy őrzés-védelemhez megfelelőek, de vadászathoz nagyobb felbontás kell 320×240 vagy még jobb az ennél 30%-al nagyobb Egy hőkameránál a 340×240 már jó felbontásnak számít. Igaz vannak már 640×480-as felbontással dolgozó hőkamerák is melyek hihetetlenül éles képet fognak mutatni.